„Kedves Naplóm! Ma, azt hiszem, szakítottam valakivel. Nem tudom, mert igazából nem hajlandó kimondani, hogy igen, de szerintem igen. Igaz, szerintem már nagyon régen szakítottunk, sőt, ha jobban belegondolok, össze sem jöttünk. Csak megsértették a fránya birtoklási vágyam. Tudom ám. Az eszem nagyon jól tudja. Most már csak konferenciát kellene rendeznie a többi testrészemmel is.”
De tényleg. Majdnem mindig így van. Beszélgettem a napokban egy tizenévessel, akit dobtak épp. Maga alatt volt. Mondom neki, szereted? Nem. Akkor? Olyan jó srác? Nem. Tényleg vele akarsz lenni? Nem, de akkor is. Hogy jön ő ehhez? Szóval csak a büszkeségedet sértették meg? Rámnéz: Hogyhogy te ilyen okos vagy?
Részemről szájhúzás. Na, ja. Most okos vagyok. De kapcsoljanak csak be a fránya hormonok, aztán máris oda az okosságom. :S
Férfiak, nők, ilyesmik... 
Hehe! 😀